A párizsi krém

Sok olyan torta van amibe főzött csokoládé krémet szeretnénk tenni, itt van egy bevált recept amit simán is használhatunk vagy tovább ízesíthetünk. Szükséges hozzávalók: Tejszín 0,2 l Kristálycukor 0,5 kg Kakaó 0,2 kg Margarin 0,25 kg Elkészítés: A tejszínt a cukorral felforraljuk, majd hozzá keverjük a kakaóport és a margarin harmadát. Kihűlés után habosra keverjük a maradék margarinnal. Ízesíthetjük pl: meggyel, eperrel, olajos magvakkal, karamellel stb....

Piskóta

Az általam használt legkedveltebb piskóta recept: Tojás 1db Kristálycukor 0,03 kg Liszt 0,03 kg süthető csokoládé darabok 0,01kg A lisztet és a csokoládét összekeverjük. A tojásokat szétválasztjuk, A tojások sárgáját a cukor harmadával habosra keverjük. A tojások fehérjét a maradék cukorral habosra keverjük. A sárga részbe belekeverjük óvatosan a fehérjét és a lisztes részt. Formába helyezzük és 160 – 175 Celsius -on...
Vanília

Vanília

Vanília A vanília, csodálatos aromájával, a leggyakrabban használt ízesítő a cukrászatban és az édesiparban. Ez a második legdrágább fűszer a sáfrány után. Bármennyire is próbálják az élelmiszervegyészek leutánozni egyes fenyőkben található glikoziddal, vagy szénkivonatokkal, a szintetikus vanília nyomába sem ér az eredetinek. Ahogy Rosengarten 1969-ben kijelentette: “A szintetikus vaníliából hiányzik az igazi vanília tiszta, fűszeres finom íze és sajátos illata”. Ha jobban megismered, megérted, hogy miért is olyan drága: A vanília a kosborfélék (Orchidaceae) családjába tartozó Vanilla nemzetségnek, illetve a nemzetségbe tartozó néhány faj fűszerként felhasználható termésének elnevezése. Kizárólag ezeknek az orchidea fajtákon található ehető rész. Erre a célra elsősorban a Vanilla planifolia fajt termesztik, de felhasználható a Vanilla pompona and Vanilla tahitiensis is. A Vanilla planifolia más növényekre felkúszó növény, kizárólag Mexikóban őshonos, ahol már Amerika felfedezése előtti időkben a kakaó ízesítésére használták. Az 1900-as évekig tartott, mire botanikusok kitalálták, hogy kereskedelmi célokra hogyan lehet más trópusi területeken is termeszteni. A probléma az volt, hogy ahhoz, hogy az orchidea teremjen, méhek kellenek, hogy beporozzák a növényt. Pontosabban Melipona méh, vagy egy kolibrifajta, és ezek a fajok kizárólag Közép-Amerikában élnek. A másik nehézség az volt a kereskedelmi termesztőknek, hogy mikor az orchidea virág kinyílik azt nagyon rövid ideig teszi, kevesebb, mint egy napig. ha a virágot ez idő alatt nem porozzák be, lehullik. Így, habár a méheket más trópusi területeken is meghonosították, a termesztők nem hagyatkozhattak kizárólag rájuk a beporzásban. Amíg ki nem találták a kézi beporzást, nem lehettek sikeresek a vaníliatermesztésben. A vanília az orchidea vastag zöld nyúlványának a gyümölcse. A vaníliát félérett állapotban szüretelik, amikor a termés zöldes, vagy éppen sárgulni kezd. A leszedett termést először hőkezelik,...
A kávék fajtái

A kávék fajtái

A világon megtalálható mintegy 25 kávé bab fajtából, kereskedelmi mennyiségben, két fő kávé bab fajt termesztenek az egyenlítői régiókban. Az Arabica magasabban fekvő területeken terem 1000-2000 méteres magasságokban. A hozama és a koffeintartalma is kevesebb a Robustáéhoz képest. A világ kávé termelésének 70%-át adja ez a fajta, bár a magas minőségű “”grand cru” bab csak 10 % ebből. Az Arabica finom savanykás ízű egy kevés karamell utóízzel. A fő termesztési területei a következők: Közép-Amerika (Mexikó, Guatemala, El Salvador, Nicaragua, Costa Rica, Panama) Dél-Amerika (Venezuela, Kolumbia, Ecuador, Peru, Bolívia, Paraguay, Argentína) Magyarország Kelet-Afrika (Etiópia, Kenya, Tanzánia, Zambia, Mozambik) Pápua Új-Guinea A vadon termő Robustát, Belga-Kongó (Zaire, illetve Kongói Köztársaság) területén 1898-ban fedezték fel. Ez a másik fő kereskedelmi faj amely az alacsonyabb területeken terem 0-700 méteres magasságokban. Magasabb a hozama és a koffeintartalma is, mint a “testvérének”. A Robusta kávéfajta adja a világ kávé termelésének a 30%-át. Robusta erősebb ízű, mint az Arabica, testes, egy fás utóízzel, amely hasznos a keverékek elkészítésénél, ezen kívül különösen hasznos az instant kávéknál. A fő termesztési területei a következők: Nyugat-és Közép-Afrika (Elefántcsontpart, Kamerun, Uganda, Angola, stb) Malajzia (Vietnam, Srí Lanka, Szumátra, Jáva, stb) Brazília Magyarország Az olcsóbb keverékekben nagyobb részben használnak Robusta fajtát az erőteljes aroma miatt....
Mi is az a kávé?

Mi is az a kávé?

A kávé az egyik legismertebb növény, a belőle készült ital pedig világszerte a legnépszerűbb élvezeti cikk. A kávé a a kávécserje nevű örökzöld növény termésének, a kávébabnak a feldolgozott magja, az ebből készített kesernyés ízű, élénkítő hatású italt kávénak nevezzük. A kávé fő hatóanyaga a koffein, de ma már létezik olyan kávé is, amely a koffein káros mellékhatása nélkül is élvezhető, ez a koffeinmentes kávé, amely már hazánkban is kapható. A szó eredete A kávé szó eredetének megfejtésére két megoldás is kínálkozik. Az elterjedtebb vélemény szerint egy etiópiai vidék, Kaffa nevéből származik, ahonnan a kávét Jemenbe szállították. A másik lehetőség az arab kahwa (قهوة) szó – amelyből a mi kávé szavunk ered –, ez azonban eredetileg bort jelentett, s csak később vitték át a megnevezést a fekete italra. A XVI. században  már az egész arab világban a főzött, élénkítő hatású italt jelentette. Termesztése Bár a Coffea nemzetség nagy létszámú, csak két jelentős tagjának terméséből készítenek kávét: az arab kávéból (Coffea arabica) és a Coffea robustából. A két faj környezeti igényei erősen eltérőek. A Coffea arabica adja a jobb kávéalapanyagot, de kényesebb a robustánál, termesztése sok körültekintést és gondosságot igényel. A kávécserjék fejlődéséhez a tökéletes feltételeket csak 900 méter feletti trópusi területeken lehet biztosítani, hiszen nélkülözhetetlen számukra a termékeny talaj, a nagy és egyenletes csapadékmennyiség és a 15-24 °C közötti hőmérséklet. Az arabica adja a kereskedelemben kapható kávé 75%-át. A robusta igénytelenebb, ellenállóbb, tűri a hőséget és a nagy páratartalmat, termőterülete a 900 méter alatti trópusi síkságokon van. Elsősorban Nyugat-Afrikában és Indonéziában  termesztik, a többi kávétermelő ország az arabicát favorizálja. Feldolgozása A kávészemek szüretelését kézzel végzik, mert csak a piros, érett...
A mogyoró

A mogyoró

A mogyoró (Corylus) a nyírfafélék (Betulaceae) családjának ehető termése miatt már az őskor előtt is kedvelt nemzetsége. Származása, élőhelye Őshonos Nyugat-Ázsiában, a Balkán-félszigeten, Kelet-Ázsiában, Észak-Amerikában. Ősidők óta termesztik Törökországban, Olaszországban, Spanyolországban, Görögországban, később Amerikában, Franciaországban és Angliában. A legtöbb mogyorót Olaszország és Törökország termeszti, és az főleg az észak-európai országokba exportálják. A magyar erdőkben termett mogyorót rendszeresen gyűjtötték, de (annak ellenére, hogy őshonos) a többi gyümölcsfajtól eltérően sokáig nem termesztették; saját fajtáink sincsenek. Üzemi termesztésére máig alig van példa, a nagycsérpusztai kultúrát felszámolták. Ma a legjelentősebb ültetvény Balatonbogláron található. Megjelenése, felépítése A fajok többsége bokor termetű, néhány faj azonban fává cseperedik. A bokor termetű fajok rendszeresen sarjakat fejlesztenek – a fák nem. A mogyoróbokor 2–7 m, a törökmogyorófa pedig 15–25 m magasra nő. A magról szaporított mogyoró főgyökérzetet növeszt, a bujtással, dugványozással szaporított példányok viszont járulékos gyökérzetet. Minden mogyoró egylaki és váltivarú: a hím- és nővirágok külön virágzatokban fejlődnek. A barkák murvalevelekből, előlevelekből és csupasz virágokból állnak. Többnyire nyolc porzójuk van, a portokok hosszant felrepedve nyílnak. A termős virágok a hajtórügyektől megkülönböztető, kármin színű bibepamattal nyílnak, egy-egy virágzatban 4–16 egyszerű nővirággal. A mogyoróvesszőn hajtó- és vegyes rügyek nőnek. A hajtórügyből terméketlen, a vegyes rügyekből pedig termést hozó hajtások fejlődnek. A mogyoró termése makk, amit kupacs burkol. A nővirág magházában két magkezdemény található. A mag két nagy, ehető sziklevélből áll (táplálószövet nincs); az embrió a sziklevelek között helyezkedik el. Életmódja, termesztése Fény- és vízigényes: évi csapadékigénye 600‑700 mm. Öntözött kultúrában gyakran kétszeres termést hoz. A szélre különösen érzékeny, ezért lankás és szélvédett területekre telepítik. Leginkább a jó vízgazdálkodású, tápanyagban gazdag, közepesen kötött talajokon érzi jól magát. Magvetés után legkorábban 5-6 év múlva kezd...